Hihetetlen mire képesek a Hargita megyei magyar hatóságok saját népükkel szemben

Articol disponibil în: Magyar Română

Kihasználva a Hargita megyei magyarok nyelvi nehézségeit a román hatóságokkal való kommunikációban, a megyei tanács magyar hatósága diktálja a törvényt. Egy ideje a megyei tanács mindent megtesz, hogy lebontsa egy korondi magyar lakos házát egy hulladékgyűjtő állomás terve miatt és a hulladékátrakó állomásnak éppen az illető polgár kapujában kell lennie. Bár a korondi polgár rendelkezik építkezési engedéllyel, a megyei tanács emberei észrevették egy aláírás hiányát, amelyet már 16 éve kellett volna a polgármesteri hivatal titkárának odafirkantania, aki időközben el is hunyt, és ezzel a semmiséggel erőltetik a ház lebontását, amelyben a férfi családjával él.

Kihasználva, hogy a szóban forgó személy, akárcsak a Hargita megyei magyarok többsége nehezen vagy egyáltalán nem kommunikál a román hatóságokkal nyelvi nehézségek miatt, és szándékosan nem tanítják őket a román nyelv birtoklására, a világosan anyagi érdekeket követő magyar nyelvű megyei hatóságok bíróságról bíróságra hurcolják szerencsétlen polgárt. Először a Hargita és Maros megyei törvényszéket járatták, most pedig Bákóba került az ügy, és az egész közpénzen történik, maga a megyei tanács koptattatja az utakat a szóban forgó személlyel.

Ha a román hatóságok, és itt felhívást intézünk a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz, szolgálatokhoz, ügyészséghez, mert ha nem lépnek közbe ez az ember „elvérzik” a törvényszékeken, és utcára kerül. Ez olyan mintha egy román ember ügyét vinnék törvényszékre idegen országban.

Ahogy kezd kiderülni, Hargita megyében az RMDSZ diktálja a törvényt és követ el visszaéléseket. Vagyis, ha magyar vagy és nem azt teszed, amit az RMDSZ diktál, véged van. Már jó ideje a magyar vezetők elszigetelték és tudatlanságban tartották a népüket, hogy kedvük szerint manipulálhassák és vezethessék. Ezt az esetet látva rájöttem, hogy mennyire sebezhetők a magyarok a saját vezetőik visszaélései miatt. A román hatóságok segítsége nélkül ez az ember biztosan áldozattá válik. A Hargita megyei magyar hatóságokat teljesen az RMDSZ koordinálja, a helyi sajtó 90%-a is az ő kezükben van, a magyarok többsége csak magyarul tudja kifejezni nemtetszését és itt bezárul a kör, kezdődnek a visszaélések.

A korondi civil társadalom teljes erejével küzd a hulladékválogató és – átrakó állomás létesítése ellen.

A történet 2011-re nyúlik vissza, amikor a polgármester beleegyezett a hulladékátrakó és – válogató állomás Korondra telepítésébe. Egy sor megnyert per után a megyei tanács folytonosan támadja a tiltakozókat és a per Marosvásárhelyről Bákóba történő áthelyezését kérte. A tiltakozók csoportja így kénytelen több száz kilométert utazni.

A konfliktus eredete és története:

2011: Hargita Megye Tanácsa kibérel egy bizonyos területet, a hulladékátrakó és válogató állomás későbbi telepítése szándékával.

A területet a Korondi Polgármesteri Hivatal ajánlotta fel. Erről csak nagyon kevesen értesültek az adott időben, a terület szomszédai egyáltalán.

2013: a tervet jóváhagyja a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a polgárok tudta nélkül, a jegyzőkönyvet csak 9 polgár írta alá. Az iratban megemlítődik egy szomszédos lakóház, a tervet mégis jóváhagyják, annak ellenére, hogy a terület leghosszabb része benyúlik a gazdag élővilággal rendelkező Korond patakig.

A község területfejlesztési terveinek körüli összevisszaságában található egy függelék, amelyből kiderül, hogy az utóbbi 15 évben szabályos engedélyek alapján lakóházak épültek. A hulladékállomás zöldövezetre kapott ipari engedélyt.

2015: megjelennek a geotechnikai ügynökség emberei a terület kivizsgálására, a szomszédok most értesülnek először mi készül ellenük.

2015 április- június: elindul a civil tiltakozás és aláírásgyűjtés, a petíciót 231 helyi lakos írja alá, és amelyet 4 intézménynek kézbesítenek: Korondi Polgármesteri Hivatal, Hargita Megyei Prefektúra, Hargita Megyei Környezetvédelmi Hivatal, Hargita Megye Tanácsa. A kapott válaszok nem meggyőzőek.

2015 július: megérkezik az építkezési vállalkozó, elkezdi az építőtelep előkészítését. A tiltakozó csoport saját költségére ügyvédet fogad és a munkálatok megszüntetését kérik. A pert alapfokon megnyerik, ám a munkálatok intenzíven folytatódnak még 8 napon át, bírósági végrehajtó segítségével sikerül leállítani.

2015 ősz: a polgárok megtámadják az építkezési engedély törvényességét (1417/96/2015 –ös dosszié). Ezzel párhuzamosan, Hargita Megye Tanácsa megkérdőjelezi Sera Zoltán, a tiltakozó csoport szóvivőjének házára ezelőtt 15 évvel kibocsátott építkezési engedély törvényességét. Fent nevezettet beperelik, mert a lakóterület helyzete nem tisztázott a korondi nyilvántartásokban. Az első eset fennmarad a nagy perig, a másodikban Sera Zoltán javára döntenek.

2016 május 19: a polgárok elérik az építkezési engedély visszavonását és eltörlését. A megyei tanács a marosvásárhelyi semmítőszékhez fellebbez, utólag a per Bákóba történő áthelyezését kéri. A következő ülést 2017 január 27, 9:00 órára ütemezték.

2016 nyár eleje: Korond polgármestere, a kedélyek megnyugtatása érdekében javasolja egy új terület megvásárlását, azzal az ígérettel, hogy a régi területre nem történik meg a tervezett építkezés. A megyei integrált projekt menedzsere ellentmondásosan nyilatkozik, akárcsak a megyei tanács elnöke, azt állítva, hogy nem adják fel a területet és elmennek az ügyben a végsőkig, mert már 1.900.000 lejt ruháztak a több millió uniós támogatásból a munkálatokba, amelyek végül leálltak a lakosok ellenállása miatt.

Egy és fél év alatt a tiltakozók 25 különböző bíróság különféle tárgyalásain vettek részt, ami 1,1 milliárd régi lejükbe került.

A község, az ország kézműveseinek legnagyobb központja, közvetlenül a turizmusból él (éttermek, programok, panziók), közvetetten a kézművességből. A közösség nem veszi jónéven, hogy 25 éven keresztül a fél megye hulladékát szállító teherautók járkáljanak a község utcáin.

A 231 eredeti tiltakozó közül egyre kevesebben merik felvállalni véleményüket. Egy részük megnyugodott a polgármester nyilatkozatait hallva, nagy részüket különböző eszközökkel véleményük feladására kényszerítik.

• Építkezési engedély
• Telekkönyvi kivonat
• Urbanisztikai bizonylat
• Polgári ítélet 2016 február
• Polgári ítélet 2016 május
• 2016 november 28-i idézés
• Bákói áthelyezés

Iosub Robert

U.I.: Kérjük a román állam intézményeit, hogy sürgősen lépjenek közbe és állítsák le a magyar hatóságok saját nemzetiségük elleni visszaéléseit. A magyarok is emberek és Románia többi állampolgárához hasonló bánásmódra jogosultak. Elfogadhatatlan, hogy 16 év után jöjjön valaki és megkérdőjelezze az építkezési engedélyedet, lebontsa a lakóházadat és kilakoltasson családostól. ha ez a visszaélés Neamt vagy Bákó megyében történik nagy botrány lett volna belőle és bűnügyi dossziékkal végződött volna.