Nyílt óra a Gyergyószentmiklósi Egyetem Kihelyezett Tagozatán: A világ 7×7 csodája: „Idegenvezetés a világ 7×7 csodájához”

Articol disponibil în: Magyar Română

November 29-én a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán kulturális-oktatási rendezvényre került sor, egy nyílt órára, amely az Idegenforgalom- Földrajz Kar népszerűsítésére, de az oktatás, a kultúra fejlesztésére és a nagyközönség számára kevésbé ismert ismeretek és értékek átadására is szolgál.

Az elmúlt évek előadásai után („A nagy földrajzi felfedezések nyomában”, „Utazások, expedíciók és nagy földrajzi felfedezések” és „Az ókori Róma – a hatalomtól a hanyatlásig”), úgy gondoltam, hogy ezúttal egy új témát mutatok be, még intézményünk számára is, nevezetesen: A világ 7×7 csodájának turisztikai kalauza. Miért egyedi? Mert ez a megközelítés és tanulmány az „Ókori világ 7 csodája” klasszikus, jól ismert listáján alapul, amelyet aztán kibővítettünk és diverzifikáltunk, így jött létre a turisztikai látványosságok 7 csoportja, mindegyik csoportban 7 csoda, azaz felbecsülhetetlen értékű látnivaló, amelyek többsége az UNESCO Világörökség része.

Mivel nem volt lehetőségem arra, hogy mindegyiket ténylegesen megnézzem és meglátogassam, az az ötletem támadt, hogy a főiskolán kiállítsam őket egy széleskörű és változatos tájékoztató, magyarázó, képes és oktatási turisztikai kalauz formájában, 49 elismert földrajzi, történelmi, kulturális, művészeti és vallási látnivalóval, amelyből kiindulva fogalmaztam meg a témát. Ezzel hatékonyan ültettük át a gyakorlatba azt, amit egyszer valaki mondott: „Képzelőerővel egyetlen lépés megtétele nélkül is utazhatunk”.

A tanfolyam az ókori világ 7 csodájával kezdődött. Az ókori világ 7 csodáját a Kr. e. II. században a szidoni Antipatrosz ókori író sorolta fel, aki azonosította kora legértékesebb műemlékeit: az egyiptomi Nagy Piramisokat, az alexandriai világítótornyot, a babiloni függőkerteket, a rodoszi kolosszust, a halikarnasszoszi mauzóleumot, az efezusi Artemisz templomot és az olümpiai Zeusz-szobrot.

Az ókor legjelentősebb fennmaradt emberi alkotásai (az egyetlenek) a fáraók, Kheopsz, Kéfrén és Mükerinosz nagy piramisai, egy fáraói nekropolisz a Kr. e. III. évezredből, amely előtt a fenséges Szfinx, a fáraók sírjainak őre áll, egy emberfejű és oroszlántestű szörnyeteg, amelyet egyetlen 21 méter magas kőtömbből faragtak ki. A Nagy Sándor által a Nílus-deltában, a Pharosz szigetén (innen a világítótorony elnevezés) alapított városban építtette az alexandriai világítótornyot Kr. e. III. században Ptolemaiosz Szoter hadvezér, aki Sándor halála után Egyiptom királya lett, és megalapította a Ptolemaiosz dinasztiát. A babiloni függőkerteket a Kr-e. VI. században építtette II. Nabukodonozor király a mezopotámiai Eufrátesz folyó partján feleségének, Amytisnek a 77 méter magas függőteraszokat, gyönyörű kertekkel, amelyeket pálmafák, cédrusok, ciprusok, tamariszkuszok, rózsák, számos sikátor, palota, vízcsatornák, vízesések díszítettek, egy igazi zöld paradicsom a sivatag közepén. Demetrius Poliorcetes seregei felett aratott győzelem tiszteletére Kr. e. III. században Rodosz lakói felállították Héliosz napisten, a sziget védelmezőjének 33 méteres kolosszális szobrát, amelyet a Rodoszi kolosszusként ismerünk. A Kr. e. IV. században Mausol, a kis-ázsiai Kária tartomány kormányzója Halikarnasszoszban egy emlékművet tervezett építeni magának és feleségének, Artemisziának, amely temetkezési hely lett, és amelyet később a rómaiak mauzóleumnak neveztek. Artemisz a vadászat istennője volt az ókori görögöknél, nagy tiszteletnek örvendő istenség, és az ő tiszteletére emeltek Efezusban a Kr. e. VI. században emeltek egy pazar templomot, számos lépcsővel, oszloppal, szoborral, domborművekkel, arany- és ezüstborítású tetővel. Az ókori csodák sorát az Olümpiában – a görögországi Peloponnészosz nyugati részén – található pompás Zeusz-szobor zárja, amely a nagy szobrász, Pheidiasz alkotása a görögöknek a perzsa hódítók ellen aratott szalamiszi győzelme (Kr. e. 480) alkalmából, fából, aranyból, elefántcsontból és ébenfából készült 13 méter magas szobor.

A középkori világ 7 csodája csoport következett: a Kínai Nagy Fal, egy gigantikus, 2000 év alatt épült építmény, több mint 20. 000 km hosszú a keleti Bohai-öböl és a nyugati Góbi-sivatag között, hogy megvédje a kínai királyságot az észak-ázsiai mongol támadásoktól; a szent Angkor-komplexum, egy hindu vallási templom khmer építészeti stílusban Kambodzsa északi részén, Délkelet-Ázsiában, amelyet Visnu isten tiszteletére építettek; A Tádzs Mahal palota az észak-indiai Agra városában, egy pompás mogul templom, amelyet Shah Jahan császár rendelt szeretett feleségének, Mumtaz Mahalnak; a Mont Saint-Michel egy 78 méter magas gránitszikla a Szent Malô –öbölben, Franciaország északnyugati részén, amelyen egy erődített kolostor épült (VIII.-XII. század). Hasonlóan lenyűgöző az a földrajzi jelenség, hogy a szikla dagálykor szigetté, apálykor félszigetté válik; a Párizstól 25 km-re délnyugatra fekvő Versailles-i kastély 1682-1789 között a francia királyok rezidenciája volt, az abszolutista monarchia szimbóluma, pompás, pazar és extravagáns palota; A Chichen Itza piramis egy prekolumbián emlékmű, a tolték-maya civilizáció által a Yucatán-félsziget mexikói dzsungelében alkotott piramis; az utolsó középkori csoda, a Machu Picchu romjai, egykori templomváros Peruban, az Andok magas csúcsain, több mint 2400 méteren, egy hatalmas inka szentély, amely a XV. századból származik.

A turisztikai kalauz útvonala elérkezik az emberi teremtés más nagyszerű remekműveihez, a modern világ 7 csodájához, amelyek között a következők szerepelnek: Neuschwanstein kastély Dél-Németországban (romantikus-reneszánsz stílusban, II. Lajos bajor király rendelte meg visszavonulási helyként), az Eiffel-torony, Franciaország fővárosának, Párizsnak a jelképe (Gustave Eiffel mérnök 324 méter magas acélszerkezete), a Sagrada Familia bazilika Barcelonában (Antonio Gaudi műve, neomodernista stílusban, még befejezetlen); Szabadság-szobor New Yorkban (az amerikai szabadság ikonikus emlékműve és a szabad világ szimbóluma); Mount Rushmore Nemzeti Emlékmű (szintén az USA-ban, Dél-Dakotában, a térség turizmusának előmozdítása érdekében készült, a demokrácia igazi szentélye); a Panama-csatorna Közép-Amerikában (a XX. század elejének nagy mérnöki teljesítménye), amely által 22 000 km-ről 9000 km-re csökkent az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti távolság; és a Jézus-szobor Rio de Janeiróban (Brazília függetlenségének százéves emlékműve és a katolikusok zarándokhelye).

A világ 7 természeti csodáját rövidebben, de rengeteg releváns képpel mutatják be, mivel sokukat az egyetemi tananyag különböző kurzusain ismertetik. A következők: a Mount Everest Ázsiában, a nepáli-tibeti határon, a Fuji vulkán Honshu szigetén – Japánban, a Nagy Korall-hasadék Ausztrália északkeleti részén, a Viktória-vízesés a Zambezi folyón Dél-Afrikában, a Niagara-vízesés az USA és Kanada határán, a Colorado Grand Canyon az USA Arizona szövetségi államában és a 7. természeti csoda, az Amazonas egyenlítői dzsungelének hatalmas szárazföldi ökoszisztémája.

Elérkeztünk a turisztikai látványosságok 5. csoportjához, ahol úgy gondoltuk, hogy a román nép halhatatlan alkotásaival is meg kell ismerkednünk, köztük Románia 7 ember alkotta csodájával, a Vajdahunyadi várral (Vajdahunyad középkori erődítménye, amelyet Hunyadi János erdélyi fejedelem építtetett); a Segesvári várral (a szász telepesek által a XIII. század végétől Castrum Sex néven épített erődítményegyüttes)  ), a Rozsnyói vár (a barcasági faluközösségek építették a tatár és török betörések elleni védekezésre), a Törcsvári kastély (eredetileg a teuton lovagok fából épült erődítménye, majd a Rucăr-Bran folyosón álló erődített várszerű építmény), a Peleș kastély (I. Károly román király kezdeményezésére épült pazar reneszánsz palota, valamint a kisebb Pelisor és Foișor kastélyok), a Voroneț kolostor (a Kelet Sixtus-kápolnája, egy középkori kolostoregyüttes, amelyet Stefan cel Mare vajda alapított) és a Szaploncai temető (Máramarosban, Ioan Stan Pătraș művész kigúnyolja a halált, és egy színes, vidám és máramarosi népi humorral telt temetőt hozott létre).

Romániában maradunk, hogy egy újabb, képekkel és magyarázatokkal kísért túra keretében megismerjük Románia 7 természeti csodáját: a Duna-deltát, a dunai Kazán- szorost, a Retyezát Nemzeti Parkot, a Babelet és a Szfinxet, a Békás-szorost, a Kakastaréjt és a Medve-barlangot.

Végül túránkat a világ csodáinak utolsó sorozata zárja, a Föld 7 kontinense, bolygónk legimpozánsabb geotektonikai struktúrái (Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és az Antarktisz), amelyek nélkül az emberiség nem tudta volna felépíteni mindazt, amit eddig bemutattunk.

A nyílt órát Marcel Proust francia írótól származó idézettel zártuk: „A tudás igazi útja nem abban áll, hogy új földeket keresünk, hanem abban, hogy mindent új szemmel nézünk” – ez a metafora mindent elmond erről a több mint 2 órás, széleskörű előadásról. Búcsúzóul pedig köszönetet mondunk a résztvevőknek és az idegenfprgalo-földrajz iránt érdeklődőknek. Visszajelzésként arra kértek, hogy gondolkodjak a következő, 2024-es nyílt óráról.

Köszönöm ugyanakkor Cosmina Marcela OLTEAN műírónak és a kultúra szenvedélyes emberének kedvességét, részvételét és hajlandóságát a kulturális-oktatási rendezvények népszerűsítésére a gyergyószentmiklósi Idegenforgalom és Turisztikai Karon.

Dr. Vasile MARA egyetemi előadó