RMDSZ: Nem modellértékű az az ország, ahol csorbítják a kisebbségek jogait

Articol disponibil în: Magyar Română

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője: „A magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartását, azok megőrzését és bővítését tűzte ki célul az RMDSZ, amikor megfogalmazta módosító indítványait a tavaly elkészült közigazgatási kódex szövege kapcsán. Annak ellenére, hogy ezt a Parlament elfogadta, a sürgősségi kormányrendeletek eltöröltek, figyelmen kívül hagytak számos, a magyar közösség szempontjából fontos javaslatot. A rendelet szövege olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek veszélyt jelenthetnek, hiszen jogi értelmezéseknek adnak teret – ezek az értelmezések pedig további konfliktusokhoz vezethetnek. Míg mi a decentralizációt támogatjuk, mert hisszük, hogy a helyi problémákra a helyiek tudják megfogalmazni a legjobb megoldást, az új közigazgatási törvénykönyv központosítana, ez pedig csak a bürokráciát növeli. A magát kisebbségi szempontból modellértékűnek tartó országban, Romániában 2019-ben csorbítják a jelenleg hatályban lévő kisebbségi jogokat. Összességében, az eddig hatályban lévő rendelkezésekhez képest az elfogadott kódex visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén.”

Az új közigazgatási törvényről: Az anyanyelv használatára vonatkozó jogok és korlátozások visszavonása

Június utolsó hetében a kormány egy sürgősségi kormányrendeleten keresztül módosította az adminisztratív szabályzatot, és módosította a Parlamentben korábban elfogadott rendeleteket. Jóllehet számos módosítás történt a július 3-i módosításban, az új törvénytervezet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok kárára irányulnak.

Mint jól ismert, a 2018-ban elfogadott és a romániai nemzeti kisebbségek nyelvi jogait támogató szabályozást tartalmazó közigazgatási kódexet vitatta a PNL, az USR és az Alkotmánybíróság elnöke. Ezután a Kormány úgy döntött, hogy a sürgősségi kormányrendeletet elfogadva megoldja a közigazgatási törvénykönyv kérdését.

Rendelkezések, amelyek visszavesznek a meglévő jogok garantálásából

1. Eltörlik a megszerzett jog elvét: az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy az anyanyelv használati jogait akkor se veszíthesse el egy kisebbségi közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A kormányhatározat jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.
2. A helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra. Eddig a tervezett napirendi pontokat és az általános érvényű határozatokat a kisebbség nyelvén is nyilvánosságra kellett hozni. (A rendelet két, egymásnak ellentmondó rendelkezést tartalmaz ebben a kérdésben: egyik szerint csak románul kell nyilvánosságra hozni ezeket a dokumentumokat, a másik szerint magyarul is – ez jogértelmezési vitákra ad lehetőséget, célja vélhetően az, hogy a magyar közösség jogérvényesítését ellehetetlenítsék.)
3. Azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya eléri a lakosság 20 százalékát, arra kötelezik a közintézményeket, hogy nemcsak anyanyelven, hanem kötelező módon az állam nyelvén is kommunikáljanak ezután a kisebbségi nyelven hozzá forduló személyekkel.
4. Törölték azt a 612-es cikkelyt, amit az RMDSZ olyan közigazgatási egységek számára vezetett be, ahol a magyarság aránya a törvényben előírt küszöb alá csökken, mégis jelentős számú magyar él a településen. Az RMDSZ célja az volt, hogy a nyelvi jogokkal ott is élhessenek, ahol a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot egy településen.
5. Az RMDSZ célja volt, hogy az anyanyelvhasználat joga terjedjen ki a közszállítási vállalatokra, a hő- és vízszolgáltatókra, illetve a prefektus intézményére is – a kormány rendelete ezt NEM foglalja magában.
6. Eltörlik annak a lehetőséget, hogy az utcák, terek, parkok kétnyelvű feliratozást kapjanak ott, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot.

A második sürgősségi kormányrendeltbe foglalt módosítások:

1.Helység- és intézménytáblák esetében törölték a kétnyelvű formát, helyette a többnyelvű megfogalmazás szerepel. (Amennyiben nem változtatnak a megfogalmazáson, számtalan táblát kellett volna eltávolítani, főként azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően eddig több nyelven, például románul, magyarul, németül és szerbül is kihelyezték a helységnévtáblákat.)

2. A helyi autonómia elve alapján a helyi hatóságoknak joguk van helyi szinten dönteni a nyelvi jogok alkalmazásáról azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya nem éri el a törvény által meghatározott küszöböt. A szabályozás olyan városokra érvényes, mint Zilah, Brassó vagy Torda.

Az országos érdek felülírhatja a közérdeket: mivel nincs pontos meghatározás a közérdek fogalmára, az előírás értelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget, és nemcsak a többség-kisebbség viszonyát veszélyezteti, hanem a romániai közigazgatás egészére nézve is káros. Az RMDSZ álláspontja világos: a helyi közösség ismeri legjobban a helyi gondokat, a döntésnek az ő kezükben kell maradnia.

A sürgősségi kormányrendelet jóváhagyás végett ősszel ismét a Parlament asztalára kerül – a Szövetség képviselői fenntartják az előzőleg megfogalmazott módosító javaslataikat.