Vajon megbízhatunk-e a romániai igazságszolgáltatásban? Miként tartják be az Alkotmánybíróság döntéseit

Articol disponibil în: Magyar Română

Napjaink Romániájában parázs vita folyik az igazságszolgáltatás kapcsán, annak működéséről, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetésének szükségességéről, a Btk. összhangba hozásáról az alkotmánybíróság döntéseivel, stb.

Hogy gondok vannak az igazságszolgáltatásban az nem kétséges. Hogy minden szinten gondok vannak, hogy korrupció van ez is világos. Hogy szükség van a törvények átláthatóságára, az is a napnál világosabb. Hogy vannak alkotmánybírósági határozatok, amelyek teljesen vagy részben megszüntetik, illetve módosítják a Btk. bizonyos cikkelyeit ez is világos. És hogy ezeket összhangba kell hozni a Büntetőtörvénykönyvvel a Napnál is világosabb. Be nem tartásuk súlyos bírósági visszaélésekhez vezethet, egészen egyes emberek az alkotmánybíróság által megszüntetett vagy módosított, és a bíróság által figyelmen kívül hagyott határozatok alapján történő elítéléséig. És, hogy nem alaptalanul beszélünk, azt szenvedő alanyok által is jelzett ellentmondásos helyzetek is igazolják.

Nem szeretnénk senki ügyvédjévé válni. Cikkünkben egy eddig figyelmen kívül hagyott, minimalizált, ám a romániai igazságszolgáltatás számára robbanásveszélyes helyzetre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Vegyük sorjában.

Az alkotmánybíróság döntései kötelezően betartandók!! Aki nem hiszi, hallgassa meg Tudorel Toader igazságügyi miniszter közelmúltban elhangzott beszédét a témában.

2014 december 16-án az alkotmánybíróság kiadja a 732-es számú rendeletet, amelyben a Btk. 336 cikkelye, 1. bekezdésének bizonyos alkotmányellenességére világít rá az ittas vezetéssel kapcsolatban. Pontosabban, megállapítja a következő kifejezés alkotmányellenességét: „a biológiai próbák levétele pillanatában”, amely helyzet maga után vonja, a törvény értelmében, ennek a passzusnak a 45 napra történő felfüggesztését, azért, hogy a törvényhozónak legyen ideje a megfelelő módosítások által, az alkotmányellenességet kijavítani. Mivel a törvényhozó nem végezte el a megfelelő javítást, az a passzus a 45 nap elteltével megszűnik létezni, gyakorlatilag nem okozhat jogi következményeket. Más szóval, az ittasan elkapott vezetőktől vett biológiai próbáknak nincs törvényes értéke. Mi több, ezen alkotmánybírósági döntés alapján, a vezető kötelezése biológiai próba adására lehetőséget ad a rendőrbiztos beperelésére hivatali visszaélés címen. Továbbmenve, az alkotmánybíróság döntésének és ennek következményeinek értelmezésében, az ügyészek és bírók híjával vannak egy alapvető fontosságú bizonyítéknak. Gyakorlatilag, az Alkotmánybíróság döntésének alkalmazásával, esetleg fiolás metódussal lehet megállapítani a kihágást és bírságot alkalmazni. Mivel az alkotmánybíróság 732-es határozata világosan taglalja, hogy a Btk. 336-os cikkelyében található kihágás csak veszély jellegű, mihelyt a vezetőt a forgalomban megállítják, a veszély abban a pillanatban megszűnik. (a 732-es határozatot lásd itt)

Mindazonáltal számtalan embert állítnak bíróság elé ilyen úton nyert bizonyítékok alapján. Jogi alapelv, hogy a törvény ismeretének hiánya nem mentesít annak következményei alól. A 732-es, egyesek által betartott, mások által figyelmen kívül hagyott határozat valóságos Pandora szelencéje. Az ember nem érti, miért egyes bíróságok felmentenek, míg mások elítélnek ugyanazon alkotmánybírósági határozat alapján. Nagy gond van az alkotmánybírósági határozatok egységes alkalmazásával, bár az, mint említettem mindenkire általánosan kötelező jellegű.

Nem a polgár hibája, hogy a törvényhozó nem oldotta meg az alkotmányellenesség problémáját. Nem a polgár hibája, hogy az állam nem tudja megvédeni az érdekeit, hogy nem képes kötelességét teljesíteni, amiért tulajdonképpen létezik.

Azonban meg kell húznunk a vészjelzőt, hogy egyes törvényképviselők nem tartják tiszteletben az alkotmánybíróság döntéseit. Nem akarunk jogi leckéket adni senkinek. Lehet, hogy tévedünk. A téma nyitott marad a vitára. Csupán arra szeretnénk rámutatni, milyen előre nem látott következményei lehetnek egy alkotmánybírósági döntésnek, és miként befolyásolhatja emberek életét, amennyiben az igazságszolgáltatás nem végzi feladatát úgy, ahogy kellene. És itt mindenre gondolunk, ami igazságszolgáltatás alatt értendő, beleértve a bírákat, ügyvédeket és mindazokat, akiknek a törvénykezéshez közük van.

Talán ezáltal a példa által sikerült megértetnünk, mennyire fontos a Büntetőtörvénykönyvet összhangba hozni az alkotmánybíróság határozataival. Az alkotmánybíróság oldalának egyszerű olvasása során jogszabályi meglepetésekben lesz részünk és azt kérdezzük magunktól vajon valaki figyelembe veszi-e ezeket.

D.E.