Dan Mașca, egy magyarabbnál magyarabb román

Articol disponibil în: Magyar Română

Dan Mașca a Szabad Emberek Pártja részéről vett részt az EMNP április 22-én, Székelyudvarhelyen tartott küldöttgyűlésén.

Beszédében, amely egyébként egyetlen román nyelven elhangzó felszólalás volt, a 100%-ban román Dan Mașca a jelenlevők egy részénél nagyobb magyar érzelmet nyilvánított ki. Politikai személyiségként a többségben magyarok lakta települések többségi magyar vezetéséért emelte fel szavát, ugyanakkor a kétnyelvű táblák bevezetésének nagy támogatója.

Miközben egyes románok, mint Dan Tanasă a bíróságokon küzdenek a kétnyelvű táblák eltávolításáért a közintézményekről és az alkotmány tiszteletben tartásáért, legtöbbször megnyerve az ügyet, addig más románoknak, mint Dan Mașca, a decentralizációt és a közösségi vezetők döntési szabadságát (azt választják, ami jobb a közösségnek) képviselő látásuk van a kormányzásról… mindamellett, hogy Romániában, hivatalosan nincsenek ilyen megközelítést támogató törvények.

Talán a jövőben lehet szó autonómiáról és decentralizációról, de jelenleg az alkotmány szerint az ország hivatalos nyelve a román. Érthetetlen, hogy a magyar vezetők miért nem összpontosítanak a magyar nyelv hivatalossá tételének gondolatára, majd ezt követően az autonómiára és a kétnyelvű táblákra és a székely zászlóra. Még kevésbé értjük, hogy egy román, a környezetében élő magyarok iránti affinitásán túl, hogy képes megtagadni az alkotmányt.

Megértjük, hogy vannak törvények, amelyek megengedik a magyar nyelvhasználatot a többséggel rendelkező közösségekben, de a Székelyföldnek is nevezett területen járó románként az az érzésem, hogy más országban vagyok. Majd senki nem beszél románul, akik beszélnek is kifejezési és megértési gondokkal küszködnek. Ha pedig a Székelyföldön olyan alapvető törvényt nem tartanak be, mint az ország nyelvének ismerete, miért várja el bárki, hogy a román állam a többségi közösség javára jóváhagyjon valamilyen jogszabályt?

12. cikkely

Nemzeti szimbólumok

• Románia zászlaja háromszínű, a színek a zászlórúd irányából függőlegesen: kék, sárga, piros.
• Románia Nemzeti Ünnepe December 1.
• Románia himnusza a Deşteaptă-te române.
• Az ország címerét és jelvényét alaptörvények határozzák meg.

13. cikkely

Hivatalos nyelv

Románia hivatalos nyelve a román.

Íme Dan Mașca Székelyudvarhelyen elhangzott beszéde.

„Sikerült megváltoztatnunk egy alapvető törvényt. A kommunizmusban születtem, a Székelyfölddel határos, 100%-ig románok lakta községben, csak románok közt telt gyermekkorom. ismeret nélkül soha nem lehet látás. Az igazság ismerete nélkül nem lehet szolid szerkezetet építeni. Ha nincs meg a szabadságod saját háztartásodat önmagad irányítani, nem lehet autonóm Marosvásárhelyről, Maros megyéről, Székelyföldről vagy autonóm Erdélyről beszélni.

Még most sem rendelkezünk azzal a szabadsággal, amellyel a magyarországi magyarok rendelkeznek. Román emberként megmagyarázhatatlan számomra, hogy Budapest és Bukarest évtizedek óta fenntartják az erdélyi magyarok közti diszkriminációt. Miként lehetséges, hogy évtizedek óta egy nem kormányközeli szervezet, mint az RMDSZ jelöltetheti magát nem kormányközeli szervezetként, míg a többi magyar 25 éve kénytelen egy másik törvény alapján 18 megyéből 25000 aláírást gyűjteni egy párt bejegyzéséhez, bár ők csak a Székelyföld vezetését akarták.

Mikor van döntési szabadságod csak akkor tudsz valami többet hozzáadni a közösség vezetéséhez és talán a melletted élő székelyben barátra is lelsz. 2015-ben sikerült néhányunknak megváltoztatni a pártokra vonatkozó törvényt, sikerült áttörnünk és megalapítottuk a Szabad Emberek Pártját. 2015-ben nagyon ragaszkodtam, hogy annak a közösségnek, amelyben évtizedek óta élek a magyar tagjai jöjjenek, hisz tulajdonképpen, metaforikusan szólva, egy két többséggel rendelkező városban élünk. A történelmet nem áll módunkban megváltoztatni, de még írhatunk történelmet.

Az én kevés politikai tapasztalatommal sikerült néhány év alatt az önkormányzati magyar többséget megvalósítani. Egy román küzdött azért, hogy a magyarok többségben legyenek, hogy vezethessék közösségüket, hogy kétnyelvű táblákat helyezzenek el, mert többségében magyarok. Ha nem sikerül elmondanunk úgy Bukarestnek, mint Budapestnek, hogy adjanak nekünk szabadságot és ne kontrolláljanak, akkor sosem sikerül majd semmilyen pénzügyi decentralizációt vagy helyi autonómiát létrehoznunk.”