A GREXIT után GRENTER

Articol disponibil în: Magyar Română

Görögország a bevándorlók fő bejárati kapuja (GRENTER) lett az európai országok felé vezető útjukon, és egyre gyakrabban kerül előtérbe úgy a médiában mint az európai vezetők beszédében.

Yannis Mouzalas görög népvándorlási miniszter 2016 február 28-ai nyilatkozatában kifejezte aggodalmát, hogy az országa területén rekedt menekültek száma elérheti a 70.000-et a balkáni országokban felállított új kvóták miatt. A helyzet súlyosbodhat, mert Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Montenegró bejelentette, hogy 580-ra korlátozza a naponta nyugat Európa irányába átengedett menekültek számát.

Werner Faymann osztrák kancellár azzal vádolja Görögországot, hogy „utazási irodaként” viselkedik és szabad utat enged a menekülteknek. ”Nem értem a görögök politikáját. Tavaly Görögország 11.000 menedékjogi kérelmet kapott, míg mi 90.000-et. Ennek nem szabad megismétlődnie.”

Angela Merkel kissé engedékenyebben állt hozzá ehhez a görög krízist még jobban elmélyítő kérdéshez. Kiemelte, hogy nem hagyhatja Görögországot káoszba zuhanni a menekültáradat miatt: ”Úgy gondolják azért küzdöttünk a végsőkig, Görögország euro-övezetben való megmaradásáért, hogy aztán egy évvel később hagyjuk káoszba zuhanni?”

Thomas de Maiziere német külügyminiszter a Németország által is biztonságosnak ítélt országokba való hazatelepítés felgyorsítására szólította fel az észak afrikai országokat.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Magyarország határainak megerősítését célzó intézkedéseket sürgetett és ismételten kijelentette, hogy a magyar védelmi miniszternek és belügyminiszternek utasításai vannak a Romániával határos védelmi rendszer megépítésére vonatkozóan. Orbán szerint a migráció megállítható lenne, de az európai közösségből hiányzik az akarat, hogy magát megvédje.

A menekültáradat kezelésével kapcsolatos nézetkülönbségekre való tekintettel Ferenc Pápa arra kérte az európai vezetőket, hogy egy egységes megoldást keressenek és igazságosan osszák meg a feladatokat.

Alexandru Kosa