A Hargita megyei XII- ikes magyar diákok nem tudnak románul

Articol disponibil în: Magyar Română

A Ziarharghita.ro többször próbált partneri viszonyt kialakítani Hargita megyei líceumokkal, az intézmények tevékenységének támogatása érdekében az itt tanuló diákok bevonásával. Több ilyen irányú látogatást tettünk oktatási intézményeknél és XI- XII-ikes diákokkal beszéltünk, akik érettségizni fognak román nyelv és irodalomból, és akiknek, hogy értekezni tudjunk, tolmácsra volt szükségük, aki lefordítja magyarra, amit mi románul mondtunk.

Mivel a jelenség aggasztónak tűnt a romániai tanügyi rendszer szempontjából, a Hargita megyei tanfelügyelőség véleményét kérdeztük:

„A magyar nemzetiségű diákok- még a középiskolások is- hajlamosak anyanyelvükön kifejezni magukat, hogy biztosak legyenek abban amit mondanak, még ha ismerik is a román nyelvet egy adott szinten és a tanórákon jól fejezik ki magukat. Félnek, hogy kinevetik őket. Kompakt magyar lakosságú területről származnak a gyerekek, nincs alkalmuk gyakorolni a román nyelvet a román tanórákon kívül.

A tanterv az irodalomelméletre teszi a hangsúlyt (főleg a középiskolában) ez fontos a vizsgákon, a tanárok ezeknek a szövegeknek az ismeretére teszik a hangsúlyt a sikeres érettségi érdekében, és kevésbé foglalkoznak a szabad kifejezésmóddal. A vizsga sikerülhet (ha minimális jeggyel is, de sikerül) szóbeli tudás, románul történő beszélgetés nélkül is. Megtanulják kívülről ezeket a szövegeket a diákok, az írásbeli vizsgán leírják, még ha nem is értenek mindent, amit leírnak vagy elmondanak.

Sok diák, főleg a szakközépiskolások, vidéki iskolákból jönnek, ahol szakképzetlen, helyettesítő tanárok tanították őket. Az utóbbi években címzetesítettek szakképzett tanárokat a megyében, akik viszont az iskolák megtekintésének erejéig sem maradtak. a címzetesítést követően azonnal áthelyezésüket kérték más megyébe, semmiképpen sem sikerült maradásra bírni őket. Áthelyezésük nem egyenlő a posztjuk megüresedésével, évek során keresztül foglalják a posztjukat, amíg sikerül az áthelyezést kivitelezni. Ezért töltik be a helyüket szakképzetlenek vagy szakképzett, de nem túl hozzáértő tanárok.

A diákok egy részének az anyanyelvén is nehezére esik a kommunikáció. A tanulás úgy általában nem motiválja őket, csak azért vannak a középiskolában, mert kötelező a tíz osztály, ötös átlaggal remélik elvégezni, aztán munkába állnak vagy külföldre mennek.

Tanáraink nagy erőfeszítéseket tesznek, alternatív módszereket keresnek, de nehézségekbe ütköznek, a tananyagot át kell venni. Az utóbbi időben a szülők és közösségek részéről sürgetés fogalmazódott meg a román nyelvű kommunikációs képesség kialakítására, nem csupán valahogy átcsúszni a vizsgákon. Szükséges lenne a tanterv követelményeinek átalakítása a más nyelvet beszélő környezetből származó gyerekek számára”, nyilatkozta Görbe Péter tanfelügyelő.

Megpróbáltuk a Tanügyi Minisztériummal is beszélni a fentiekkel kapcsolatban, de az intézmény nem túl nyitott erre a kényes témára.

A legfontosabb probléma az ügyben az, hogy a Hargita megyei gyerekek szakmai és oktatási fejlődése korlátozva van, kénytelenek egy adott földrajzi térségben maradni, ahol beszélik az általuk ismert nyelvet, az ország többi része hozzáférhetetlen számukra.

A magyar gyerekek is jogosultak és kell legyen lehetőségük egy karrierhez, a fejlődéshez abban az országban ahol élnek, nemcsak abban a megyében ahol laknak.

I.R.