A holokauszt nemzetközi emléknapja (január 27)

Articol disponibil în: Magyar Română

Január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánították az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 2005. november 1-jei 60/7. számú határozata értelmében.

Január 27-e a náci koncentrációs táborok felszabadításának és a holokauszt végének emléknapja, amelynek során a náci rezsim 6 millió zsidót ölt meg a második világháború alatt. A dátum kiválasztása a lengyelországi Auschwitz-Birkenau tábor 1945. január 27-én délután a szovjet csapatok általi felszabadításához kapcsolódik.

Az állásfoglalás elutasítja a holokauszt tagadását, és arra ösztönzi az ENSZ Közgyűlésének tagállamait, hogy adják át a népirtás leckéjét a jövő generációinak, hogy a történelem e sötét oldala soha ne ismétlődhessen meg.

A holokauszt nemzetközi emléknapján a holokauszt áldozatainak emlékére tisztelegnek, gyertyákat gyújtanak és gyászmenetet tartanak.

A második világháború befejezése után Kambodzsában, Ruandában és a volt Jugoszláviában is szörnyű népirtásokat követtek el.

Romániában a 672/2004. május 5-i kormányhatározat október 9-ét (a zsidók 1941-es Dnyeszteren túli deportálásának kezdetét jelző dátumot) hagyta jóvá a Holokauszt Napja hivatalos országos megemlékezésének időpontjaként.

A holokauszt szó a görög nyelvből származik és „tűzáldozatot” jelent.

Marcel Ciolacu miniszterelnök üzenete a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából

„A január 27-i nemzetközi holokauszt-emléknapnak erős történelmi visszhangja van, mivel az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának napja, és mindannyiunk számára emlékeztetőül szolgál arra, hogy az antiszemitizmus legrosszabb formája nem ismétlődhet meg.

Romániában a légionáriusok ismételt kísérletei a zsidó közösségek megfélemlítésére és a társadalomból való kirekesztésére erőszakos, romboló és gyilkos akciókhoz vezettek. Szintén ebben az időszakban emlékezünk a bukaresti pogromra, történelmünk tragikus epizódjára, amelyben a gyűlölet és az antiszemitizmus megmérgezett egy egész rendszert, és kínzásokhoz, emberrablásokhoz, gyilkosságokhoz, gyújtogatásokhoz, valamint ingatlanok és zsinagógák elleni támadásokhoz vezetett. Mindezek az elítélendő cselekmények, amelyek 1941. január 21-23. között történtek, nem elszigeteltek, hanem az országunkban élő zsidó közösségek üldözésének szélesebb kontextusában zajlottak, ahol alapvető szabadságaikat és jogaikat durván megsértették.

A holokauszt által a román kollektív tudatban hagyott sebet csak a felelősség őszinte felvállalásával és a történelmi igazság előmozdításával lehet kezelni, ami egy demokratikus és európai ország számára szükséges jogorvoslat.

Tartozunk azzal az összes ártatlan áldozatnak, akiket olyan atrocitásoknak vetettek alá, amelyeket nehéz elképzelni, hogy fellépjünk a holokauszt tagadásának vagy elferdítésének minden formája ellen, és hogy előmozdítsuk az oktatást, mint a haladás és a tolerancia ápolásának alapvető eszközét. A „Zsidók történelme. Holokauszt” c. tantárgy oktatásának megkezdése, a középiskolások számára kötelező tananyag bevezetése fontos lépés volt Románia számára a holokauszt jelentőségének megismertetése és a fiatalok állampolgári tudatosságának erősítése érdekében.

A tavalyi év végén az Egyesült Államokban a Holokauszt Emlékmúzeumban tett látogatás megerősített abban a meggyőződésemben, hogy soha nem szabad elfelejtenünk erkölcsi kötelességünket, hogy mindig harcoljunk a gonosz hatalma ellen.

A román kormány elkötelezettsége az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzése és leküzdése mellett továbbra is szilárd és megingathatatlan, hogy a történelem olyan szörnyűségei, mint a holokauszt, soha ne ismétlődhessenek meg”.