A medvének nincs mit keresnie lakott területen!

Articol disponibil în: Magyar Română

Borboly Csaba: A bukaresti döntéshozók félelme és városi legendák akadályozzák a nagyragadozókkal való együttélés kezelésében a megközelítéssel, kompenzációval és megelőzéssel kapcsolatos döntéshozatalt.

Az Európai Régiók Bizottsága (RB) április 17-i plenáris ülésén elfogadták Borboly Csaba, RB raportőrének, Hargita Megye Tanácsa elnökének jelentését a nagyragadozókkal való együttélésről és a biodiverzitás védelméről.

A jelentés főbb pontjait a Hargita Megye Tanácsa székházában tartott sajtótájékoztatón ismertették ma, április 23-án, ahol online jelen volt Valeria Salvatori az Európai Bizottságtól, a római Alkalmazott Ökológiai Intézet képviselője.

Az első, 2018-ban kidolgozott jelentés után, amely megállapította, hogy nemzeti szinten van hatáskör, az élőhelyirányelv 14. és 16. cikkében is támogatott szempont, figyelembe véve azt a tényt, hogy a nagyragadozók által okozott károk, valamint az általuk okozott támadások száma folyamatosan növekszik, nyilvánvalóvá vált egy új jelentés szükségessége, amely megfelelő intézkedések meghozatalához vezet az emberek és a nagyragadozók együttélésének a biológiai sokféleség védelmével történő kezeléséhez, kompenzálásához és megelőzéséhez.

Így az új jenlentésben Borboly Csaba rámutatott a Berni Egyezmény módosításának szükségességére, hogy bizonyos fajok természetvédelmi helyzetét időszakonként újraértékeljék, lehetővé téve a fajok együttélését.

Borboly Csaba kiemelte, hogy a városi területeken nincs mit keresniük a ragadozóknak, és az eddigi intézkedések, a villanykerítés, a terelőkutyák alkalmazása nagy területeken hatástalanok, ez utóbbiak esetében nem veszik számításba egyrészt az állatok jólétét, másrészt azt, hogy veszélyt jelentenek az emberekre, így a hegyvidéki és falusi turizmus fenntarthatósága sérül.

A vélemény másik fontos szempontja az EUROSTAT adatok hiánya, az elnök úgy véli, hogy konkrét adatok nélkül nem lehet valós tényekre alapozni a meghozott döntéseket.

A konferencián szóba került a kártérítés-megelőzés-szemlélet, elismerve, hogy Romániában szükséges az uniós jogszabályok harmonizációja, a jogi kártérítés nem csak a veszélyeztetett területeken élő gazdálkodók kára után.

Az elnök azt is említette, hogy nincs külön alap a biodiverzitásra, pontosítva, hogy kérte a július 1-jétől az EU soros elnöki tisztét átvevő magyar kormánytól, hogy az unió szintjén tűzzék napirendre az egységes kárpótlást.

„Ezzel a jelentéssel olyan kérdéseket sikerült megválaszolnunk, amelyekhez a politikumnak nem volt bátorsága. A bukaresti döntéshozók félelme és a városi legendák akadályozzák a nagyragadozókkal való együttélés kezelésében, a megközelítéssel, a kompenzációval és a megelőzéssel kapcsolatos döntések meghozatalát” – értékelt Borboly Csaba is.

Hargita megyét újraválasztották, hogy folytassa a 2019-ben először itt zajló Regionális Nagyragadozó Platform munkáját, amely Európa-szerte kíván megoldást találni a nagyragadozók okozta problémákra.

Ebben az értelemben Valeria Salvatori nagyra értékelte az együttműködés fontosságát, hogy megoldásokat találjanak az emberek és a nagyragadozók együttélésének problémájára, ami egy egészséges és fenntartható légkör megteremtéséhez vezet. Kitért arra is, hogy partnerségben, a regionális platformon keresztül elmélyítik a helyzetet, így olyan konkrét helyzetek megoldására tesznek javaslatot, mint amilyen a Hargita megyei.

• Hargita Megye Tanácsa Sajtóirodájának tájékoztatása