A sajátos nevelési igényű gyermekek számának jelentős növekedése Hargita megyében

Articol disponibil în: Magyar Română

Jelentősen nőtt a sajátos nevelési igényű gyermekek száma Hargita megyében, az elmúlt tíz évben csaknem négyszeresére emelkedett – derül ki a megyei tanfelügyelőség adataiból. Az Agerpres információi szerint egy évtizeddel ezelőtt 432 ilyen gyermeket tartottak nyilván a megyében, mostanra pedig ez a szám elérte az 1600-at.

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség speciális oktatásért felelős felügyelője, Elena Mîndru rámutatott, hogy ezeknek a gyerekeknek a többségét egyénileg integrálják a normál iskolákba.

Az Agerpresnek adott nyilatkozata szerint 160-an járnak a három speciális oktatási egységbe Oklándon, Bélborban és Csíkszeredában, 180 óvodáskorú gyermek és tanuló a többségi oktatási egységekbe integrált speciális csoportokban és osztályokban, négy óvodai csoportban és 25 osztályban tíz, Hargita megyében egyenletesen elosztott oktatási egységben, 60 tanuló pedig magántanuló.

Mîndru asszony szerint a legtöbb ilyen gyermeket egyénileg integrálják a normál iskolákba, ahol egyesek tanulási nehézségekkel küzdenek, például diszgráfiával, diszkalkuliával vagy diszlexiával. Számukra a tantervet a hiányosság mértékének megfelelően alakítják ki, miután a Hargita Megyei Oktatási Erőforrás- és Segítő Központ (CJRAE) Iskolai és Szakmai Értékelő és Tanácsadó Szolgálata (SEOSP) felmérte és iskolai útmutatást adott.

 „A normál iskolába integráltak közül néhányan tanulási zavarral küzdenek, például diszgráfiával, diszkalkuliával vagy diszlexiával” – mondta Elena Mîndru.

Ezeknek a gyerekeknek a tanítási folyamatát különböző szakemberek végzik, speciális oktatási pszichopedagógusok, gyógypedagógusok, irodapszichológusok, logopédusok, fizioterapeuták és speciális oktatási iskolai tanácsadók. A többségi iskolákba egyénileg integrált tanulók esetében vándortanárok, logopédusok és többségi iskolai tanácsadók vesznek részt.

Elena Mîndru hangsúlyozta, hogy a helyzet összetett, és néha tanácsadást igényel az iskola többi diákjának szülei számára, hogy megkönnyítse a sokféleség megértését és elfogadását. Elmondta, hogy minden iskolában vannak olyan tanulók, akiknek speciális értékelésre és iskolai tanácsadásra lenne szükségük, de a szülők nem mindig járulnak hozzá ehhez, ami megakadályozza, hogy a gyermekeket sajátos nevelési igényűnek minősítsék, és speciális szolgáltatásokhoz jussanak.

„Minden iskolában vannak olyan gyerekek, akik mind tanulási, mind viselkedési problémák látható jeleit mutatják, akik esetében szükség lenne speciális értékelésre, majd iskolai tanácsadásra, de a szülők és a törvényes gyámok nem járulnak hozzá ehhez” – magyarázta Elena Mîndru.

Ami a sajátos nevelési igényű gyermekek számának jelentős növekedésének okait illeti, a speciális oktatásért felelős felügyelő elmondta, hogy ezek többsége orvosi jellegű. Hozzátette azonban, hogy a családi és társadalmi-gazdasági környezet is fontos szerepet játszhat, különösen a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében.

jElena Mîndru hangsúlyozta a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és az ezt támogató egyesületek és alapítványok közötti együttműködés fontosságát. Ezek a szervezetek olyan programokkal és kezdeményezésekkel rendelkeznek, amelyek megkönnyítik a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatáshoz való hozzáférését.

„A Hargita Megyei Tanfelügyelőség nyitott az együttműködésre mindazokkal, akik támogatni tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek iskoláztatását, mint például alapítványok, egyesületek, helyi hatóságok vagy egyházi intézmények” – hangsúlyozta Elena Mîndru.

 A tanfelügyelő arra is rámutatott, hogy az új oktatási törvény olyan változásokat vezet be, amelyek biztosítják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő kategorizálását károsodásuk szerint, az iskolai útmutatást és a differenciált tanterveket mindegyikük számára. Ezen intézkedések célja, hogy minden gyermek számára egyenlő fejlődési és tanulási lehetőségeket biztosítsanak, függetlenül attól, hogy milyen speciális szükségleteik vannak.