Szent Konstantin és anyja, Heléna- május 21

Szent Konstantint és anyját, Helénát az ortodox keresztény naptár május 21-én említi. Azt az időszakot, amelyben uralkodtak, „aranykornak” nevezték. Nekik köszönhetően a kereszténység engedélyezett vallássá vált, megtiltották a véres áldozatokat, a vasárnapot pedig pihenőnappá nyilvánították a Római Birodalomban.

Nagy Szent Konstantin – Gaius Flavius ​​Valerius Aurelius Constantinus (272. február 27. – 337. május 22.), Nagy Szent Konstantin néven ismert római császár volt, csapatai 306. július 25-én Augustusnak kiáltották ki, és 337-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a Római Birodalomban.

A Pons Milviusnál (Sas-híd) Nagy Konstantin 312 októberében a Rómát uraló Maxentiusszal szembeni ütközet jelzi a keresztény hitre való áttérését. Itt volt Konstantin híres látomása, amelyet Eusebius Caesareai történész mesél el: hogy a Maxentiusszal vívott csata előestéjén Konstantin fényes délben egy világító keresztet látott az égen a nap felett, a következő felirattal: „in hoc signo vinces” („ezzel a jellel nyersz”). A másnapi csatát Konstantin nyerte, aki győztesen lépett be Rómába, Maxentius pedig a Tiberis vizébe fulladt.

313 januárjában Nagy Konstantin császár kiadja a milánói rendeletet (akkori nevén Mediolanum), amely révén a kereszténység „religio licita”-vá, azaz engedélyezett vallássá válik, ugyanúgy, mint a birodalom többi vallása.

Intézkedéseket tesz a keresztény egyház javára, kivonja a büntető törvények közül a kereszténységgel ellentétes büntetéseket, javítja a börtönökben való bánásmódot, elősegíti a rabszolgák felszabadítását azzal, hogy a püspökök és papok szabadnak nyilváníthatják őket a templomokban. Törvénnyel védi a szegényeket, árvákat és özvegyeket.

Módosítja a házasságra vonatkozó jogszabályokat, megnehezíti a válást, bünteti a házasságtörést és a császári bíróságokat (basilikos oikia) a keresztény egyházhoz rendeli. Ezek továbbra is a bazilikák elnevezést fogják viselni, ezt a nevet a románban templom néven őrzik meg.

Nagy Konstantin császár 321-ben pihenőnapként általánosította a vasárnapot a birodalomban, a keresztény heti ünnepnek, amikor a katonák részt vettek az istentiszteleten. Már 317-ben elkezdett keresztény monogramos érméket verni. A császár és családja támogatta a templomok javítását, de segített nagyobb és szebbek építésében Jeruzsálemben, Rómában, Antiókhiában, Nikomédiában, Tíruszban stb. Ezzel egy időben Nagy Konstantin császár új fővárost épített – 330. május 11-én avatták fel – Bizánc városát Konstantinápoly városává alakítva, amely ezer évig a Római Birodalom keresztény fővárosa lesz. Itt számos imahelyet épített, köztük a Szent Apostolok templomát. Az Egyház segítése érdekében 325-ben összehívta az első ökumenikus zsinatot Nikaiában, Arius eretneksége ellen.

Nagy Szent Atanáz hatására a zsinat hirdette az ortodox tanítást a Fiú isteni mivoltáról, aki „igaz Isten az igaz Istentől, aki született nem alkottatott, egy lény az Atyával, aki által minden létrejött”.

Nagy Konstantin Nikomédiában halt meg 337-ben, az általa alapított konstantinápolyi Szent Apostolok templomában temették el.

Szent Heléna nagy valószínűséggel Drepanumban (a későbbi nevén Helenopolisban) született a Nicomédia-öbölben, és feltehetően egy fogadós lánya volt. Egy későbbi legenda, amelyet Geoffrey of Monmouth említ, azt állítja, hogy Coel brit király lánya volt, aki feleségül adta I. Constantius Chlorushoz, hogy elkerülje a britek és Róma közötti háborúkat. Monmouth ezután kijelenti, hogy azért mutatták be királynőnek, mert nem voltak testvérei, akik örökölhették volna Nagy-Britannia trónját. Constantius Chlorus elvált tőle (kb. 292), hogy feleségül vegye Maximianus mostohalányát, Theodorát. Konstantin, Heléna fia a Római Birodalom császára lett, és felemelkedésének köszönhetően anyja a császári udvar fontos személyisége lett.

Eusebius történész szerint Szent Ilonát 313-ban keresztelték meg. Szent Ilona nagyon ragaszkodott a kereszténység értékeihez. A szent ereklyék felkutatása iránti buzgalma révén felfedezték a Golgota helyét, és megtalálták a kereszt fáját, amelyen Krisztust megfeszítették. Szent Ilona közvetlenül részt vett három templom építésében: a Feltámadás temploma a Szent Sír és a Golgota fölött, a betlehemi Születés templom és az Úr mennybemenetele temploma az Olajfák hegyén.

A kereszténység elterjedéséhez és virágzásához való nagy hozzájárulásuk miatt az ortodox egyház a szentek közé választotta Konstantint és anyját, Helénát, és „az apostolokkal egyenrangúnak” tartják őket.

Ugyancsak ezen a napon, május 21-én szerepel a görög-katolikus és a római-katolikus naptárban Szent Konstantin és Heléna is.

Isten éltesse mindazokat, akik ma ünneplik névnapjukat!

Hagyományok és a nevek jelentése

A néphagyomány szerint Konstantin és Heléna a Szent Kereszt atyjai.

Az embereknek be kell tartaniuk az ünnepet, hogy a háztartásban lévő csirkéket ne vigyék el az ölyvek.

Ezen a napon számos szokás és babona van, amelyek a közelgő nyárra utalnak.

Így sok gazda nem dolgozik, hogy elkerülje az ég madarai által a gazdaságokban okozott károkat.

Az ország egyes vidékein ez az utolsó nap, amikor kukoricát, zabot és kölest lehet vetni, mert azt tartják, hogy minden, amit e nap után vetnek, kiszárad;

A szőlőültetvényesek megtartják ezt a napot abban az elképzelésben, hogy ha dolgoznak, a seregélyek elpusztítják a szőlőjüket.

Szent Konstantin és Heléna napja az a nap, amikor a pásztorok eldöntik, kik legyenek a pásztoraik, hova helyezik el a juhokat, és ki őrzi őket legeltetés közben.

Egy másik szokás szerint a nők, hogy elűzzék a gonosz és tisztátalan szellemeket, tömjént égetnek és szenteltvizet hintenek. A parasztok, hogy megvédjék magukat a gonosz erőktől, nagy tüzet gyújtanak, körül ülik, és ezen a tűzön át a birkákat is áthajtják, hogy megvédjék magukat a gonosztól, amíg az esztenán tartózkodnak.

A Konstantin név latin eredetű, és a constans, constantis („állandó”, „állhatatos”) szavakból származik. Ilona – az ősi Helene nevet egyesek a görög helane („fáklya”, de „szent tűz” is, a Heleneia nevű ünnepeken, Artemisz istennőnek szentelték), mások pedig a görög hele „égő napfény”-el magyarázzák.