Nyári napforduló – 2024. június 20, az év leghosszabb napja

Articol disponibil în: Magyar Română

Ma van a nyári napforduló, amely a csillagászati nyár kezdetét jelzi. Tehát ma lesz az év leghosszabb napja.

Idén a nyári napforduló június 20-án 23:51-kor következik be, korábban, mint más években, a naptárunk és a napév között felhalmozódott különbségek miatt. A nappal 15 óra 32 percet tart, az éjszaka pedig csak 8 óra 28 percet.

A nyári napforduló akkor következik be, amikor a Nap eléri a legmagasabb és legészakibb pontját az égbolton, és ez jelzi a csillagászati nyár kezdetét a Föld északi féltekéjén.

A Föld évente egyszerre forog a Nap körül és napszakosan a saját tengelye körül. Az első közelítés szerint a pólus tengelye a térben rögzített, a Föld pályájának síkjában, az úgynevezett ekliptika síkjában 66°33′-kal megdől.

E jelenség miatt a Föld két féltekéjét az év folyamán egyenlőtlenül világítja meg a Nap, ami a középső szélességi körökben egyenlőtlen nappalokat és éjszakákat, valamint az évszakok egymásutániságát eredményezi.

A napforduló után a nappalok hossza csökkenni kezd, az éjszaka hossza pedig 6 hónapon keresztül nő, egészen a december 21-i téli napfordulóig.

A Föld déli féltekéjén ennek éppen az ellenkezője igaz: ma van a téli napforduló, az év legrövidebb napja.

A nyári napfordulóhoz világszerte számos népi hagyomány kapcsolódik, pogány és keresztény egyaránt. Ez a nap az aratáshoz kapcsolódik, amikor fáklyákat gyújtanak a mezőkön a kártevők elűzésére. Az évnek ez az időszaka az esküvőkre is alkalmas. A románoknál a nyári napforduló a június 24-én ünnepelt Sânziene ünnepéhez is kapcsolódik. A hagyomány szerint a tündérek június 23-ról 24-re virradó éjjel a levegőben lebegnek vagy a földön járnak, énekelnek és táncolnak, termést adnak a földnek, a házas asszonyokat termékenységgel töltik meg, az állatokat és a madarakat szaporítják, a virágokat orvossággal és illattal töltik meg, és meggyógyítják az emberek betegségeit és szenvedéseit.

Ha az ünnepüket nem tartják be, akkor a ruszáliákhoz hasonlóan ártó erőkké válnak, amelyek hirtelen vihart kavarnak és jégesőt hoznak, és a földeket gyümölcs nélkül, a virágokat pedig gyógyító erő nélkül hagyják.

A napforduló elnevezés a latin solstitium szóból származik, amely a sol: „Nap” és a stitium, a sistere igéből áll: „megáll”, „állandósul”; v. megáll). Az év többi napjától eltérően, amikor a Nap és a horizont közötti szög a meridián átmetszésénél egyik napról a másikra jelentősen megváltozik, a napfordulókon ez a szög néhány napra állandósul, mert a változás iránya megfordul.