Reakciók a szegregációra való uszításra a Hargita megyei iskolákban

Articol disponibil în: Magyar Română

A Hargita Megyei Tanács elnökének közelmúltbeli kijelentései, amelyek a magyar tanulók román tannyelvű iskolákból való kizárását javasolták, felháborodás hullámait váltották ki az oktatási és politikai közösségben. A demokratikus társadalom értékeivel és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartott kijelentések heves reakciókat váltottak ki, különösen az Octavian Goga Főgimnázium vezetősége részéről.

Ezeket a megjegyzéseket, amelyek egy befolyásos közéleti személyiségtől származnak, nemcsak indokolatlannak, hanem az oktatás és a demokrácia alapelveivel is ellentétesnek tartják. Az ilyen kijelentések nemcsak a diákokat és a szülőket sértik, hanem az iskola tanári karát is, akik elkötelezettek a minőségi, egyenlő és megkülönböztetésmentes oktatás biztosítása iránt minden diák számára.

Elvárták volna, hogy az illetékes hatóságok, mint például a Nemzeti Diszkriminációellenes Tanács vagy a prefektúra, beavatkozzanak ebben a helyzetben. Eddig azonban feltűnően hiányzik a válaszuk, ami kérdéseket vet fel ezen intézmények hatékonyságát és pártatlanságát illetően az egyenlőség és a tisztelet elvének védelmében az oktatásban.

A botrányt követően találkozót szerveztek Borboly Csaba és az „Octavian Goga” Főgimnázium vezetősége között, hogy megvitassák a kérdést. Úgy tűnik azonban, hogy a megbeszélések nem vezettek konkrét vagy kielégítő megoldáshoz, így sok megválaszolatlan kérdés maradt, és nyugtalanság uralkodik a közösségben.

Ez a helyzet továbbra is égető téma, ami hangsúlyozza, hogy legalább az Országos Diszkriminációellenes Tanács részéről határozottabb állásfoglalásra és a hatóságok részéről konkrét lépésekre van szükség az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveinek tiszteletben tartása érdekében az oktatási rendszerben.

Kértük az „Octavian Goga” Főgimnázium vezetőségének álláspontját is, mivel ez az oktatási intézmény a Hargita Megyei Tanács elnöke által tett diszkriminatív felbujtások áldozata. Íme a kollégium álláspontja.

A tanári kar 2024. január 10-i ülésén felkértük Hargita Megye Tanácsának elnökét, Borboly Csabát, hogy tisztázza 2023. december 11-i kijelentéseit. Hivatalos minőségében, a Facebook közösségi hálózaton keresztül a nyilvánosság előtt tett kijelentéseket a csíkszeredai „Octavian Goga” Főgimnáziummal kapcsolatban, amelyet a Hargita megyei oktatás „anomáliájának” tart, azzal, hogy eredményei – idézem – „sokkal alacsonyabbak, mint más középiskolákban”, aminek oka – idézem – „az, hogy sok magyar gyerek jár ebbe az iskolába”. Úgy véli, idézem, „hogy a tanároknak és az iskola vezetőségének pragmatikusabban kellene hozzáállnia, és úgy véli, hogy nem diszkrimináció, ha egy román nyelven oktatott osztályban valaki nem tud románul beszélni és kifejezni magát, akkor a törvény teret enged arra, hogy más középiskolába menjen, ahol ez az akadály nem létezik”. Állításait azzal zárta, hogy ahhoz, hogy ne legyenek „alacsony pontszámok” a PISA-teszteken, a gyerekeknek, idézem, „máshol kellene lenniük, ott kellene lenniük, ahol a helyük van”. A poszt sokkoló és meglepő volt az egész tanári kar számára, amely románokból és magyarokból egyaránt áll. Ezt azért mondjuk el, mert intézményünkben soha nem volt etnikai alapon történő megkülönböztetés, sem a személyzet, sem a tanulók tekintetében.

Iskolánkban nem etnikai szempontok szerint tanítunk, ők mindannyian a mi tanulóink. A szülők kívánsága szuverén, amikor iskolát választanak, és nemcsak a román nyelv elsajátítása miatt teszik ezt, hanem az oktatási szigor, a bizalom miatt is, amit a képzés tekintetében adnak nekünk, mert jól és megbecsülten érzik magukat. Azért nem hagyják el az iskolát, mert nem akarják elhagyni, nem pedig azért, mert erőszakkal itt tartjuk őket.

Bárki, aki saját választása szerint akart tanulni intézményünkben, legyen az román, magyar, moldáv, szerb vagy sajátos nevelési igényű gyermek, szívesen láttuk. Közös és egyenlő erőfeszítéseket tettek a tanulók és a tanárok a lehető legjobb eredmények elérése érdekében.

A Hargita megyei középiskolák listáján az első helyein állunk, a román tannyelvű középiskolák tekintetében pedig az első helyen. Az elmúlt kilenc tanévben az érettségi vizsga átmenési aránya 89-97% között mozgott a folyó év végzősei között, az eredmények mindkét vizsgaszakaszon kumulálódtak.

A 8. osztályos tanulók országos felmérésén az elmúlt nyolc tanévben román nyelv és irodalomból 95-100%, matematikából pedig 84-100% között volt a sikerességi arány.

Tehát az értékelést, hogy mi „anomália” vagyunk, mert magyar diákjaink vannak, nem is tudjuk, hogyan könyveljük el.

Azon is elgondolkodunk, hogyan sikerült hozzájárulnunk a PISA-tesztek „alacsony teljesítményéhez”, illetve miért társítanak minket ezekhez az eredményekhez, ha nem voltunk részei a vizsgálati mintának.

Egy másik ügyben, 2023. november 17-én Hargita Megye Tanácsa a következő információkat kérte tőlünk, hogy elemezzük és készítsünk jelentést a Hargita megyei állami általános- és középiskolai képzés beiskolázási számairól és iskolahálózatáról, valamint az érettségi vizsgán elért eredményekről: az elmúlt hat tanévben a 9. osztályba bejutott, magyar tannyelvű iskolákból érkező tanulók számáról, valamint a román tannyelvű osztályokban végzett, magyar tannyelvű középiskolákból érkező tanulók érettségi vizsgaeredményeiről, 2022-es és 2023-as vizsgaidőszak.

A kérésükre adott válaszunk tartalmazta a megyénkből, más megyékből és a két román tannyelvű iskolából érkezett diákok számát, valamint a folyó év végzőseinek 94,11%-os és 89,71%-os átmenési arányát a 2022-es és 2023-as évfolyamokra vonatkozóan.

Nem értjük, hogy Hargita Megye Tanácsa miért kér tőlünk ilyen információkat, különösen a magyar tannyelvű iskolákból érkező diákok esetében, amikor a 198/2023-as számú, az egyetem előtti oktatásról szóló törvény 19. cikkelye (6) bekezdésének a) és b) pontja szerint az állami egyetem előtti oktatási intézmények iskolahálózatát a helyi közigazgatási hatóságok szervezik, jelenleg a Hargita Megyei Tanfelügyelőség véleményének kikérésével. Mire szolgálnak ezek az információk?

Egyébként mi nem készítünk statisztikákat a tanulók teljesítményéről etnikai hovatartozás szerint, ez nem csak hogy teljesen helytelen, de kategorikusan tilos az iskolai szegregáció etnikai hovatartozás szerint. Hogyan készíthetnénk ilyen statisztikát, amikor vannak olyan tanulóink, akik vegyes családokból származnak, vagy olyan tanulók, akiknek magyar a nevük, de román nemzetiségűek, és fordítva? Mennyire indokoltak ilyen erősen szubjektív és mélyen diszkriminatív statisztikák? Ne feledkezzünk meg az általános adatvédelmi rendeletről (GDPR) sem.

Hargita Megye Tanácsának elnöke érvként egy bombasztikus címmel ellátott tanulmányt mutatott be: „A fiatalok oktatáshoz és képzéshez való joga nem veszi figyelembe sem a nemzetiséget, sem az oktatás nyelvét”, úgynevezett szociológiai tanulmányt, amely hamis előfeltevéseken és hiányos adatokon alapul, amelyek egy részét szubjektív forrásokból gyűjtötték, ami nyilvánvalóan hamis következtetésekhez vezet.

Azt sem értjük, hogy miért kell az Octavian Goga Főgimnáziumot becsmérelni és hamis problémát kreálni, mert a megyében hiányosságok vannak a szakképzésben vagy a vokacionális képzésben, ahogy Borboly Csaba úr állítja. Mit keresünk ebben a problémás helyzetben?

Minket a szülők és a diákok választanak, betöltjük a feladatunkat, részt veszünk a helyi közösség életében, és sok tanulónk nagyon jó eredményeket ért el az iskolai versenyeken, olimpiákon, amire megyénknek büszkének kellene lennie, nem pedig „anomáliának” tekinteni.

Összefoglalva: tiszteletet, megértést akarunk, és továbbra is a harmonikus interetnikus együttélés példaképei leszünk.

Az iskolaválasztás joga az oktatási rendszer alapvető eleme, és az egyéni szabadság és a szülői jogok elvét tükrözi. Romániában ezt a jogot a nemzeti jogszabályok rögzítik, és összhangban van az oktatásra vonatkozó nemzetközi normákkal és szabványokkal.

A román alkotmány szerint az oktatás minden állampolgár számára biztosított jog. A 32. cikk kimondja, hogy „Az oktatáshoz való jogot a kötelező általános oktatás, a középfokú és szakképzés, valamint a felsőoktatás révén kell biztosítani”. Hangsúlyozza minden állampolgár számára az oktatás formájának megválasztásához való jogát, amely implicit módon magába foglalja az iskolaválasztás jogát is.

Az 1/2011-es országos oktatási törvény részletesebb keretet biztosít. Meghatározza, hogy az oktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget és az oktatáshoz való jogot minden polgár számára, társadalmi, etnikai, nyelvi vagy vallási háttértől függetlenül. Bár a törvény az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítására összpontosít, azt is magában foglalja, hogy a családok és a tanulók szabadon választhatják meg oktatási intézményüket.

Ezenkívül Románia az Európai Unió tagjaként, valamint az emberi jogokról és az oktatásról szóló különböző nemzetközi egyezmények, például az Emberi Jogok Európai Egyezményének aláírójaként tiszteletben tartja a szülők és a diákok szabad oktatásválasztásának elvét. Ez az elv tükröződik az országos jogszabályokban.

A Hargita megyei oktatás sajátos helyzetét tekintve alapvető fontosságú, hogy az oktatáspolitikát a méltányosság, a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartása és az oktatás minden formájának támogatása vezérelje, függetlenül az oktatás nyelvétől vagy az oktatási intézmény sajátosságaitól. Ezért Borboy megközelítése teljesen helytelen és törvénytelen. Támogatnia kellene a Hargita megyei oktatást annak minden formájában, és nem kellene elleneznie ezeket az elveket. Alapvető fontosságú, hogy a politikusok és a döntéshozók elismerjék és támogassák a szülők és a tanulók iskolaválasztási jogát, mivel ez alapvető jogaik kiterjesztése. Minden olyan kísérlet, amely politikai okokból korlátozza vagy befolyásolja ezt a választást, nemcsak az oktatási elvekkel és az országos jogszabályokkal ellentétes, hanem a nyújtott oktatás minőségét és méltányosságát is befolyásolhatja.

Összefoglalva, Romániában a tanulók és a szülők kiváltsága, hogy megválaszthassák azt az iskolát, ahol tanulni szeretnének, és ezt az elvet mind a nemzeti jogszabályok, mind az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai támogatják. Az oktatáspolitikának tükröznie kell ezt a valóságot, és az oktatás minden formájára vonatkozó inkluzív és támogató megközelítést kell támogatnia, függetlenül azok sajátosságaitól.